Magyar űrrepülés

Farkas Bertalan vezérőrnagy – Az első magyar űrhajós

1980-ban Farkas Bertalan vadászpilóta, vezérőrnagy lett az első magyar űrhajós, aki a Szojuz 36 fedélzetén a világűrbe jutott, és a 97. emberré vált, aki valaha az űrbe repült.

Küldetésének tudományos célkitűzései a következők voltak:

  • A személyzetet érő sugárdózisok mérése kis szenzorok segítségével, melyeket a ruházatukra és az űrállomás falára helyeztek el.

  • Az interferon képződésének tanulmányozása emberi sejtekben mikrogravitációs körülmények között.

  • Magyarország fényképezése az űrből, miközben repülőről és helikopterről is videofelvételeket készítettek.

  • Anyagtudományi és kristálynövesztési kísérletek végzése a Splav kemencében az olvadás, diffúzió és kristályosodás folyamatainak vizsgálatára az űrben.

Farkas ezen túlmenően orvosi, biológiai és pszichológiai vizsgálatokban is részt vett, amelyek azt kutatták, hogyan viseli az emberi szervezet az űrrepülés hatásait.

Csatlakozás az Európai űrügynökséghez

Magyarország 1991-ben kezdte meg az együttműködést az Európai Űrügynökséggel (ESA) egy együttműködési megállapodás révén, és 2015-ben hivatalosan is az ESA tagjává vált. 2021-ben a Nemzeti Űrstratégia részeként Magyarország célul tűzte ki, hogy űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra. Ez a kezdeményezés alapozta meg az első olyan megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az ESA és egy tagállam nemzeti űrhajós kutatási programot valósítson meg.

2021

A magyar kormány elindította a HUNOR (Hungarian to Orbit) programot a Nemzeti Űrstratégia részeként. A kezdeményezés célja a hazai kutatóintézetek, egyetemek és űripari vállalatok együttműködésének elősegítése volt. A program 99 millió USD költségvetést kapott kutatási, fejlesztési és tudományos űrkísérletek támogatására. Az Axiom Space-szel való együttműködés révén indult.

2021

Magyarország 1991-ben kezdte meg együttműködését az Európai Űrügynökséggel (ESA), és 2015-ben hivatalosan is taggá vált.

2021-ben a Nemzeti Űrstratégia keretében Magyarország célul tűzte ki, hogy űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra. Ez volt az első olyan megállapodás, amely lehetővé tette egy tagállam és az ESA számára, hogy nemzeti űrhajós kutatási programot valósítsanak meg.

2023. március

Magyarország hivatalosan is elindította nemzeti űrhajós programját az Axiom Space-szel együttműködésben, megkezdve ezzel a HUNOR-misszió előkészületeit a NASA, az ESA és az Axiom Space közreműködésével. Magyarország 240 űrhajósjelölt közül 4 főt választott ki. A jelöltek kétéves kiképzési programban vesznek részt, amely tartalmazza az űrkutatás történetét, kulcsfontosságú tudományterületeket, pilótaképzést, valamint speciális fizikai edzést és étrendet.

2023. szeptember

A magyar kormány aláírta az Axiom Space-szel a Spaceflight Framework megállapodást, amely tovább erősítette az együttműködést a jövőbeli űrmissziók érdekében.

2024. március

Magyarország keretmegállapodást írt alá az ESA-val, amely támogatja az űrhajósok és repülőorvosok kiképzését, a földi irányítási központ működését és a tudományos program integrációját. Ez az együttműködés egyedülálló, és Magyarország lett az első ESA-tagállam, amely ilyen nemzeti űrkutatási programmal hivatalos partnerként szerepel.

2024. május

A magyar kormány bejelentette, hogy Kapu Tibor gépészmérnök lesz a HUNOR-program űrhajósa. Tartalékként Cserényi Gyula villamosmérnök került kiválasztásra. Magyarország tervei szerint egy 30 napos kutatási misszió keretében az év végén vagy 2025 elején az ISS-re utaznak.

2024. tavasz

Az Axiom Space hivatalosan bejelentette az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénységét:

  • Parancsnok: Peggy Whitson

  • Pilóta: Shubhanshu Shukla (India)

  • Missziós szakértők: Sławosz Uznański (ESA/Lengyelország), Kapu Tibor (Magyarország)

2024. nyár és ősz

A magyar jelöltek Houstonban és Kölnben vettek részt képzésen, az Európai Űrhajós Kiképző Központban (EAC).